A Duna magyarországi szakaszának egyik legszebb része a Duna-kanyar Visegrádnál. A fellegvárból pompás kilátás tárul az ember szeme elé. Alant a folyó kígyózó kék szalagja, szemben pedig a Börzsöny lankái.

Egy kiránduláson hallottam, hogy a középkorban alagutat vájtak a Duna alatt. A miértet és a hogyant évszázados fátyol fedte el. Felmerült Károly Róbert és Nagy Lajos neve is, de egyik történetből sem derül ki az építő, vagy az építtető személye. Egyesek szerint Mátyás király még ismerte a folyó alatti átjáró pontos helyét. Amikor II. Szulejmán elfoglalta Budát, a várral együtt birtokába kerültek a Corvinák és a királyi levéltár is. Az egyik iratból, hiszen a padisah több nyelven beszélt, megtudta, hol található a titkos átjáró. Azt mondják a népek, hogy ennek segítségével sikerült meglepnie a fellegvár védőit. Így esett el Visegrád.

Aztán az alagút titka újra a feledés jótékony ingoványába merült.

Egy másik kútfő szerint a Magyarország nagy részét megszálló Vörös Hadsereg is használta az alagutat. A történet szerint a németek és a honvédek keményen tartották a Duna vonalát. Több ezer vörös katona vesztette életét az átkelési kísérletekben. De árulók mindenhol és mindenkor voltak, vannak. Úgy hírlik, hogy Kun Béla egykori katonája, akinek neve nem ismert, elárulta a szovjeteknek, hol is található az alagút. Így sikerült a védők hátába kerülniük, ami megpecsételte az ország sorsát. Arról nem szól a fáma, hogy a Lenin fiú hogyan jutott az elfeledett titok birtokába. Talán Kun Béla nem csak rablott kincseket vitt magával azon a bizonyos repülőgépen?

A Duna alatti átjáró ma már nincs meg, a szovjetek örökre lezárták, nehogy egy másik hadsereg egyszer az ő hátukban bukkanjon fel.

Találkozás a Duna fölött

A Vásárcsarnok melletti utcában volt az egyik kedvenc kocsmája. Itt olcsó volt a sör, és a hely is viszonylag tűrhető. Zárás után indult hazafelé, a Vámház körúton lakott az egyik barátjánál. Egyetemre járt. Most is azon törte a fejét, miből fizeti ki a tandíját. Nemrég jelent meg a harmadik kötete. De egy kárpátaljai magyar író esetében ez nem jelent okvetlenül pénzt. Az elismerő szavakból és vállveregetésekből pedig nem lehet bevásárolni és fizetni a számlákat. Barátnője is szakított vele.

Kisétált a Duna-partra levegőzni. Egy alakra figyelt fel, aki éppen a Szabadság híd tartópillérén sétált fölfelé. Eszébe villant a férfi, aki a híd tetejéről a villamossínekre vetette magát. Gyorsabbra fogta lépteit és utána eredt. Nemsokára be is érte. Megszólította a jól öltözött negyvenes férfit. Az meglepődött, hogy éjjel e helyen más is járkál. A párbeszédből kiderült, hogy a régiesen öltözött úriember is elkeseredett, ezért is gondolta, hogy egy ugrással végett vett életének. Szerelmi líra a javából. A kárpátaljai fiatalembernél még akadt néhány dobozos sör, amit közösen fogyasztottak el. Meggyőzte a férfit, hogy nem olyan rossz élni. Minden nap egy új kezdet. Had várjon az a végzet’

Másnap fejfájással ébredt. Halványan derengtek fel elméjében az éjszaka történései. Az ágya melletti asztalkára pillantott, ahol egy Ady Endre kötet hevert, borítójával fölfelé. Megdöbbent, amikor a fotón felismerte a férfit a Szabadság-hídról.

Lengyel János

Versenyen kívül

VÍZÁLLÁSJELENTÉS

A Duna Németországban ered, a Fekete-erdőben. Passaunál még minden a legnagyobb rendben folyik. Az osztrák–szlovák határon már nem kell vízumot váltania. Bősnél megtorpan, és két pártra oszlik. A magyar határt harminchat órás várakozás után lépi át. Szerénységére jellemző, hogy az országon szinte észrevétlenül oson keresztül, legfeljebb tavasszal duzzad meg a mellénye.

Szentendrénél halak integetnek a parton bámészkodó német turistáknak. A budai rakpart alatt József Attilát idézi a temérdek dinnyehéj. A folyó Pest után hajózható, amit a vízen ringó számtalan papírhajó tanúsít.

Dunaújvárosnál a halak vízért állnak sorba a városi vízműveknél. Paksig csupa kedvetlen halat észleltek a szakemberek, Paks után viszont már sugároznak az örömtől, ami megkönnyíti az éjszakai halászatot.

Mohács után a Duna búcsút vesz az országtól, és mindenre elszántan átcsörgedezik a Balkánra. További sorsa ismeretlen.

Megjelent: Lengyel János A valóság szaga. Intermix Kiadó, Ungvár, 2006